ASTM A249 Hegesztett tekercs: Hogyan javítja a felszíni kezelési folyamat a korrózióállóságot?

Az ASTM A249 hegesztett tekercs gyártási folyamata hegesztés, hőkezelés és egyéb lépések, például méretarány, hegesztési fröccsöntés és olajfoltok után gyakran a cső felületén marad. Ezek a szennyeződések nemcsak befolyásolják a cső megjelenési minőségét, hanem ennél is fontosabb, hogy csökkentik a cső korrózióállóságát és lerövidítik annak élettartamát. Ezért felszíni kezelést kell végezni ezeknek a szennyeződéseknek a eltávolításához, valamint a cső felületi befejezésének és korrózióállóságának javításához.

A pácolás az első lépés az ASTM A249 hegesztett tekercs felszíni kezelésében. A fő cél a méret és a rozsda eltávolítása a cső felületén. A skála egy sűrű oxidréteg, amelyet a cső feldolgozása során magas hőmérséklet vagy kémiai reakció képez. Ez nem csak a cső megjelenését befolyásolja, hanem a korrózió kiindulási pontjává is válhat, és csökkentheti a cső korrózióállóságát.

A pácolási eljárás általában szervetlen savakat (például kénsavat, sósavat) vagy szerves savakat (például citromsavat) használ a pácoló folyadékként. A pácoló folyadék kémiailag reagál a cső felületén lévő oxidokkal, hogy oldható sókat és vizet hozzon létre, ezáltal eltávolítva a skálát. Ugyanakkor a pácolás eltávolíthatja az olajat és más szennyeződéseket a cső felületén, tiszta felületet biztosítva a későbbi feldolgozáshoz.

A pácolási folyamat során a pácolási oldat koncentrációját, hőmérsékletét és időt szigorúan kell szabályozni, hogy elkerüljék a cső mátrix vagy a pácoló oldat maradványát a túlzott pácolás miatt. A túlzott pácolás nem csak a cső felületi szerkezetét károsítja, hanem új korróziós kockázatokat is bevezethet. Ezért a pácolás után elegendő öblítést és semlegesítési kezelést kell végezni a csőfelület tisztaságának és a pácoló oldat teljes eltávolításának biztosítása érdekében.

A passzivációs kezelés az ASTM A249 hegesztett tekercsek felszíni kezelésének második lépése, és ez egyben kulcsfontosságú lépés a csövek korrózióállóságának javításához. A passziváció célja egy sűrű oxidfilm képződése a cső felületén, amely megakadályozhatja, hogy a korrozív közeg közvetlenül érintkezzen a cső mátrixával, ezáltal javítva a cső korrózióállóságát.

A passzivációs folyamat általában oxidálószert (például salétromsavat, dikromátot stb.) Passzivációs oldatként használ. A passzivációs oldat kémiailag reagál a cső felületére, hogy sűrű oxidfilmet képezzen. Ez az oxidfilm nemcsak kiváló korrózióállósággal rendelkezik, hanem javítja a cső felszíni felületét és esztétikáját is.

A passzivációs folyamat során a passzivációs oldat koncentrációját, hőmérsékletét és időpontját szintén szigorúan szabályozni kell. Ha a passzivációs oldat koncentrációja túl magas, vagy a hőmérséklet túl alacsony, akkor az oxidfilm túl vastag vagy egyenetlen lehet, befolyásolva a cső korrózióállóságát és felületi minőségét. Ha a passzivációs idő túl hosszú, akkor a csőmátrix túlzott korrózióját okozhatja. Ezért passziválás után elegendő öblítésre és szárításra van szükség a cső felületének tisztaságának és a passzivációs oldat teljes eltávolításának biztosítása érdekében.

Pácolás és passzivációs kezelés után a felületi befejezés és a korrózióállóság ASTM A249 hegesztett tekercscső jelentősen javulnak. A pácolás eltávolítja az oxid skálát és a szennyeződéseket a cső felületén, így a cső felülete simább és tisztább. A passzivációs kezelés sűrű oxidfilmet képez a cső felületén, amely hatékonyan megakadályozhatja, hogy a korrozív közeg közvetlenül érintkezzen a cső mátrixával, ezáltal meghosszabbítva a cső élettartamát.

Ezenkívül a pácolás és a passzivációs kezelés javíthatja a cső hegesztési és feldolgozási teljesítményét is. A tiszta és sima felület elősegíti a hegesztett ízületek kialakulását és a hegesztési minőség szabályozását. Egy sűrű oxidfilm csökkentheti a cső súrlódását és kopását a feldolgozás során, javítva a feldolgozási hatékonyságot és a termék minőségét.